Csipi Manó Naplója

1. nap – Hétfő: Érkezés és a nagy meglepetés
Hahó, naplóm!
Ma megérkeztem a sásdi óvodába! Reggel óvatosan belopakodtam, és egy meleg kis helyet kerestem magamnak, ahol észrevétlenül figyelhetem a gyerekeket. Képzeld, mennyire meglepődtek, amikor felfedezték, hogy egy manó érkezett hozzájuk! Mindenki kíváncsian figyelt, én pedig hagytam nekik egy levelet. Ebben azt kértem, hogy játszanak együtt egy társasjátékot, hiszen a Télapó szerint a legjobb dolog a barátainkkal közösen szórakozni. Olyan vidám kacajokat hallottam, hogy alig tudtam megállni, hogy ne nevessek én is!

2. nap – Kedd: Kirakós kaland
Ma újabb levelet hagytam a gyerekeknek. Arra kértem őket, hogy rakjanak ki egy szép kirakót, mert szeretném látni, milyen ügyesek és türelmesek. Nos, nem csalódtam! Az apró kezek együtt dolgoztak, a gyerekek egymást segítve rakták össze a képet. Volt, aki a színeket válogatta, mások a szélén kezdték el építeni. A végén még egy mosolygós napocskát is rajzoltak a kirakó mellé, hogy nekem is jó kedvem legyen. Annyira megható volt!

3. nap – Szerda: Mesés pillanatok
A mai levelemben arra kértem a gyerekeket, hogy meséljenek nekem egy szép történetet. És tudod, mi történt? Nemcsak meséket mondtak, hanem el is játszották őket! Volt, aki a Télapó bőrébe bújt, mások manóknak vagy szorgos rénszarvasoknak öltöztek. Annyi kreativitást és örömöt láttam, hogy megdobogtatta a szívemet. A kedvenc pillanatom az volt, amikor egy kisgyerek azt mondta: „Ez a mese biztosan mosolyt csal Csipi Manó arcára!” És bizony, igaza volt.

4. nap – Csütörtök: Rajzoljunk a Télapónak!
Ma azt kértem, hogy készítsenek rajzokat a Télapónak. Tudtam, hogy ügyesek, de a rajzok még engem is megleptek! Volt ott szánkó, ajándékok, hóember, és persze rengeteg manó. Az egyik képen még engem is lerajzoltak! Annyira jól eltalálták a manósipkám hegyes csúcsát, hogy szinte magamat láttam viszont. A nap végén a gyerekek integetni is tanultak, hogy holnap, amikor a Télapó megérkezik, a legkedvesebb üdvözléssel fogadhassák.

5. nap – Péntek: A nagy nap!
Ez a nap volt a legizgalmasabb az egész héten! Ma végre megérkezett a Télapó, és a gyerekek arcára kiült a csodálkozás és boldogság. A rajzokat boldogan adták át neki, és a legszebb dalokkal köszöntötték. A Télapó is nagyon büszke volt rájuk, és mindenkit megajándékozott. Délután már tudtam, hogy ideje búcsúznom. Írtam egy utolsó levelet, amiben megköszöntem, hogy ilyen kedvesek és ügyesek voltak. Arra kértem őket, hogy maradjanak mindig szófogadó, jó gyerekek, mert a Télapó egész évben figyeli őket. Azt is megígértem, hogy jövőre talán újra találkozunk. Amikor este végleg becsuktam a naplóm, úgy éreztem, hogy egy hétre én is a sásdi óvoda része lettem.

Viszlát, kis barátaim! ��Csipi Manó